AVAGY NYARALÁS A SARKÁBÓL KIFORDULT ÉVBEN
Sosem volt még olyan évünk,mint a 2020-as…és ezeket a sorokat írva,még nem tudom,milyen tanulságok és következmények lesznek az év végén.Kissé kaotikus most minden.És a „minden” valóban nem túlzás.Nincs az életnek olyan szeglete,ami ne fordult volna egyet.Van,ami teljesen ki a sarkából,van,ami csak megbillent,de mindent érintett a vírus,vagy a következményei…Embert és természetet.
Sokat tanakodtunk,mi legyen az idei nyárral…beszélgettünk nézelődtünk,aztán döntöttünk.Meggyőződésünk volt,hogy kisebb a veszély egy görög szigeten,mint a Balatonon.Egy olyan szigetet kerestünk,ami sosem tömegcélpont,sosem zsúfolt-most talán még annyira sem lesz az…
Második látogatásunk volt Kefalonián.Most egy LASSI nevű faluban laktunk,ami gyakorlatilag a főváros-Argostoli- külső kerületének felel meg.A falu egyébként sem nagy,most viszont nagyon csendes volt.Szerkezete a tengerpart mentén szélesen elnyúló.Átmegy rajta a szigetet körülvevő főút,és szinte ez az egyetlen forgalmasabb útja.Vagyis forgalmasnak most nem mondanám,alig jártak autók.És gyalogosok is.Előfordult,hogy szupermarketbe menve azt vettük észre,előre-hátra nézve:magunk vagyunk az utcán…nagyon érdekes élmény-érzés volt.Jópár szupermarketet megszámoltunk,2020 juliusában csak három volt nyitva…ugyanennyi étterem.
Különös volt ez a mostani látogatás.Különös,mert sok minden másképp volt,mint megszoktuk.Mert bár máskor is szerettük a csendesebb,eldugottabb kis helyeket,azért esténként jólesett egy kis nyüzsi,egy kis sirtaki,egy kis görög élet…Ebben az évben ez is másképp volt.A tavaszi lezárás után nyár elején éppen csak ébredeztek a turisták,alig kezdtek gondolkodni az útnakindulásról,mikor mi elindultunk.
2020 junius végén-emlékszem,mekkora felhőszakadás volt azon a pénteken Miskolcon,amikor az utat lefoglaltam.Nagyon olcsón,sokan hitetlenek,de egy balatoni 4 csillagos hét árán repülünk Kefaloniára…még alig néhány országból jönnek gépek,kevesebb a turista a szigeten,mint otthon a Balaton északi partján.Nem nagyon kell figyelni a távolságtartásra-a szállodák nagy része zárva,a házunktól számitva legközelebbi lakott apartmanház is többszáz méter.És onnan újabb ötszáz a következő.A kettő között két hatalmas luxusszálloda áll.Üresen.Lezárva.A Mediterran és a Lorenzo.Gyönyörű helyek.Sehol senki.Csak a kertjeik élnek és virágoznak.Háromméteres leandererdők,,hibiszkuszok,golgotavirágok és persze buogenvillea.Az életnek ez a különös átváltozása bennünk is változást eredményez:évtizedes Görögországi csatangolás után most jut eszünkbe először,hogy hozzunk haza valami növényt…kagylók,sünök,csillagok vannak kilószámra,de a virágokat most először akarjuk itthon is látni.Öregszünk,bölcsülünk?Vagy csak a világ elcsendesedése okán más részleteket is észreveszünk?Utolsó este a Mediterran parkolójából levágtunk négy különböző leanderhajtást…mind túlélte az utazást,az átültetést,az ideköltözést.És Férjemtamás,aki a gondozásukat kisajátította(na jó,nem harcoltam érte annyira …na jó,semennyire)nagyon komolyan veszi.Mind a négy erős,egészséges.
Rengeteg étterem,szupermarket,szolgáltató ki se nyitott.Egy-két autókölcsönző,egy kirándulásszervező-más semmi.Soha ennyire olcsón nem béreltünk kocsit.De amíg elmentünk a Pefanis irodához, sok-sok-sok lelakatolt ajtó előtt vitt az út…tavaly ezekben nyüzsögtek az emberek.Kiabáltak,nevetgéltek,alkudoztak,eszegettek,iszogattak,táncoltak…jó lenne azt gondolni,jövőre majd megint így lesz.
A falucska útján végigsétálva elérünk a Tourkopodarohoz…
Ha valaki emlékszik :egy előző Kefaloniai utazásunk egyik nagy élménye volt ez a part:Tourkopodaro azaz Töröklábnyom.Egy csodás öböl,a stranddal szemben egy lábnyom formáju nagy szigettel.Az egész pedig egy klassz szálloda strandja.Végiggyalogolunk az út mellett-alig hagy le minket kocsi…de hiába mentünk a tikkasztó görög délben-A nagy szálloda zárva,a kapu lehegesztve.Az idén itt már nem lesz nyaraló.Mi se tudjuk megnézni azt a helyet,ami akkoriban annyira tetszett nekünk.
Előző Kafalionia posztom címe BIG5-vagyis az 5 NAGY…az akkori 5 legnagyobb élmény,az 5 csúcslátnivalónk a szigeten.Nos,a sziget nem változott,és több olyan hely is volt,ahová idén is visszatértünk.De legtöbb időt az új látnivalók,az új élmények szerzésére fordítottunk.
Egy csoda ez a sziget-is…
Úgy gondoltam,kiválasztom az új élmények közül is az 5 legnagyobbat
TEHÁT:BIG 5 KEFALONIA 2.0:
1.Pessada beach
2.Az Argostoli és Sami közötti út az Aenoson át
3.Fiskardo körüli partok-Emblisi beach,Foki
4.A Sami és Agia Efimia közötti noname partok(vagyis-van mindnek neve,csak nem jegyzettek…)
5.Lassi partjai
és +1 Ftrei beach,ahol nem is voltunk igazán
A képek magukért beszélnek,csak néhány rövid útmutató,benyomás melléjük:
Az az őrület ebben a szigetben,hogy lényegében minden egyszerre van jelen.A partjai körben mindenhol magasak.Vagyis lépcsőkön,meredekeken kell lemászni a strandhoz.Így a látvány-hegyoldal és tenger,ámulatos.A hegyoldal aztán sokféle :sziklás,fenyőerdős,gyógynövényes…a part pedig szintén sokféle.Az egyik hófehér kerek köves,hogy halljuk a víz csilinglését,ahogy kicsap és visszahúzódik a hullám.Aztán van meredeken tengerbe szakadó,ahol lépcsőn kell lemenni,hogy a rögtön úszni akaróknak is kedvére tegyenek.És van a puha homokos,besétálós…
És olyan is van,hogy egy strandra megyünk le,aztán odalenn rádöbbenünk,hogy kettő is van itt,csak kicsit arrébb kell menni.
1.PESSADA beach ilyen.Megtaláltuk(nem könnyű!),lelépcsőztünk…az első part is gyönyörű,de az igaziért kicsit jobbra kell menni.Át azokon a Máltára emlékeztető nagy lapos sziklákon.Megkerülve egy kis földnyelvet találunk rá egy homokkő hasadékra.Sárgán virít.Előtte a lassan mélyülő,rózsaszínes homok a víz először fehér,majd a kék sok árnyalatában játszik.Megéri az a pártíz kilométer…
2.AZ ARGOSTOLI ÉS SAMI KÖZÖTTI ÚT AZ AENOSON ÁT
Négy napig autózgattunk Kefalonián.A negyedik napra már ismerősként mentünk sok helyen,főleg Argostolin és környékén.Már az előző bejegyzésben is írtam,hogy a meghosszabb egyenes út a szigeten 600 méteres.Onnan csak az a kérdés,mennyire élesen kanyargós a többi.Az Argostoli-Sami út a térképen viszonylag egyenesnek tűnik,a valóság kicsit más.De nem a kanyarok miatt olyan élvezetes ez a 24 kilométer.Én nagyon szeretem a szigetek hegyeit,az utakat közöttük,bármilyenek is azok.A teljesen holdbéli-kihalttól a kakukkfüves-foltos felszínűt.És ezt itten,ahol az út mellett a ciprusok sötétzöld felkiáltójelként álldogálnak…
3.A FISKARDO körüli partok kevésbé ismertek,mert Fiskardo városkája leuralja a környéket.Meg is értem…hogy akinek kevéske ideje van,eltölti ott azt.Szájtátós helynek hívjuk az ilyet…A szájtátós hely olyan,hogy a szép táj,a tenger,a házak,az már nem elég a csodálkozáshoz.Az kell,hogy legyen,történjen valami olyan,ami máshol nem…és itt történés van.Hajók,óriási yachtok kötnek ki és töltik fel raktáraikat.A francia riviérán láttunk hasonlót.Merthogy sétálgatás,nézelődés közben egyszer csak egy furcsa menetre leszünk figyelmesek.A parton,az éttermek,kávézók fotelei között púposra rakott bevásárlókocsikat tolnak görög fiatalok.Mögöttük egy amolyan „laza eleganciával” öltözött alak.Nem kell neki Lamborghini kulcsot pörgetni a mutatóujján,így is mindenki tudja,hogy ő a főnök.Valahogy látszik a tartásán.Egy nagy yachthoz érve,leugranak a matrózok,elkezdik behordani a hajóba a tolikocsik tartalmát.Odafenn pedig kávézás,beszélgetés zajlik,nem igazán figyelnek a tulajék arra,hogy bepakolás folyik…az egész történet nem volt fél óra.De az életnek egy olyan szeletét néztük végig,amiről csak gondolkodni tudunk…és szeretek ilyeneket látni és gondolkodni róla.De Fiskardói élmény a szabadstrand is,amit a kis nézelődésünk után fedezünk fel,csak jobbra tovább kell menni a luxuskikötő után…itt semmit nem ettünk,mert bár bizonyára finom lett volna,simán duplája minden az Argostoli áraknak….
megvolt a szájtátás,elindultunk strandolni.Nem kell,csak pár kilométert menni:mi kelet felé indultunk,de szerintem nyugatra is találtunk volna valami szépet.De céllal mentünk:a sziklákkal körülvett öblöt kerestük,ahol a napernyők szerepét az olajfák töltik be…az ilyeneket szeretem.Megállni az út mentén,lecuccolni a partra,ahol 4-5 méterenként termetes olajfák adják az árnyékot.A mostani időszakhoz képest sokan vannak,persze az általános görög nyaralóhelyek,strandok kihasználtságához képest jól állunk.Viszonylag csend van.A víz szenzációs.Kavicsos,vagyis nagyon tiszta.Olyan zöldes,olajos,mint Kréta középső részén volt,Balin.Jó a mélyülése is,gyorsan úszható.Egy rövidebb pancsi után fotózni indulunk,annyira különlegesek a parti sziklák!
4.SAMI ÉS AGIA EFIMIA KÖZÖTTI STRANDOK
Hát persze,hogy újra elmentünk Antisamosra.Az első BIG5-ben is benne volt,és óriási sznoris hely,és imádunk sznorkelezni.Másodjára is csodás volt.A víz.Már egészen az elején halrajok tömege vesz körbe,ahogy úszkálunk.És ahogy betör a nap a felszín alá,nemcsak a tengernek változik a színe pillanatonként,hanem a minket követő halaknak is-ahogy fordulnak,csoportosan mozognak úgy lesz az ezüstből kék,néha fekete,aztán szinte fehér.Minket felszabadító boldogsággal tölt el egy ilyen félóra a vízben.Egymás mellett úszkálunk a fullface-ben,és amikor kijövünk,nem győzzük megbeszélni ,mennyire szép volt,milyen fenséges,ahogy fordul az az 50-100 hal egyszerre a csendben…látjuk a beszakadó tengerfeneket,a még lejjebb lustán úszkáló halakat…itt újra hálát adok a sorsnak,hogy ilyeneket élhetek meg.
Viszont a part egyre kiépültebb,egyre több a bár,egyre több az ember…de nem lehetünk irigyek,nem csak nekünk jár ez a boldogság.És különben is,az idei év egyik felfedezését az egyik itteni bárnak köszönhetem.A parkolóba menet észrevettem,hogy prospektusok vannak kitéve egy asztalon.Megnézegettem,ki tudja…és jól jártunk.Igaz,reklám volt,egy motorcsónak kölcsönző prospektusa(Samiból indulva motorcsónakkal viszi az utasokat ezekre a nem túl ismert partokra.)…de ha nincs ez a reklám,biztosan csak úgy tíz perc alatt elmegyünk Samiból Agia Efimiába…Így elgondolkodtam:nézzük már meg,milyenek azok a partok.Mert a magas part miatt az útról,a kocsiból nem is igazán látni,milyen szépséges kis öblök vannak az út mellett.Annyira az út mellett,hogy csak meg kell állni,és néhány lépcsőn lemenni a parthoz…szinte mindenhol lépcső vezet le.És szinte mindenhol csak görög családok pihennek.A különleges az,hogy majd minden part másféle.Van hosszan elnyúló homokos,van öblös,fehér,van sziklás,ami kicsit veszélyesnek is tűnt,csak fentről fotóztuk…imádjuk a tengert!
5.LASSI PARTJAI
Mikor a falut kiválasztottuk,nem voltam elragadtatva Lassi partjaitól: szinte minden strandhoz lépcsőn kell lemenni,messze a házaktól,messze a főúttól.De az idei döntő szempont a Thekla ház lett.Mikor megláttam a neten a kilátást az erkélyről,az ágyból(Komolyan,az ágyból néztem a napnyugtát!),eldőlt.Nem baj,ha Lassi,majd kocsizunk sokat.-gondoltam.
De azt kell mondjam,Lassi partjai csodásak.Magyaráznám a többes számot:a kelet-nyugati vonalon vagy tíz kisebb-nagyobb öböl.A Thekla ház a Főváros felőli részen van,a part mellett,de a közelünkben 3 különböző öböl volt.A legszélső az a mi kis magánpartunk.A házunk mellett egy elhanyagolt telken át lehetett lemenni-talán ezért nem járt arra senki.De jó,hogy valaki megemlítette a csoportban!Itt gyakorlatilag csak mi voltunk.?Meg a vízben a sokféle herkentyűk….sokat fotóztunk,bogarásztunk itt.
Másik a Hotel Mediterran,bezárt luxusszálló magánstrandja-egy kis rozettán lehetett lemenni.Reggeli úszáshoz használtuk.És innen lehetett átmenni a harmadik öblünkbe...
És az utolsó napon,mikor már összecsomagolva sétálgattunk még kicsit fedeztük fel,hogy lényegében az összes part átjárható,szandálban a sziklákon.Egészen a keleti végéig….
+1 .FTERI BEACH
Ahogy írtam,itt nem is voltunk.A beachen.Ott nem.Amiért mégis megemlítem,hogy ettől függetlenül volt élmény .Rosszul szerveztük ezt a napot,azért alakult így.Már nem tudom,Fiskardoban tátottuk túl sokáig a szánkat,vagy sokáig fürödtünk valahol.Valamiért úgy alakult,hogy háromnegyed 5-kor indultunk Fteri felé.Jó volt a térkép,Zolanal mégis elbizonytalanodtunk.A falu maga,Zola az utolsó lakott rész a part felé menet,ráadásul Kefalonia északi csücskének az öblöcskéjébenAz út jó minőségű volt,magasan a hegyen,csodás panorámával.A kabócák zsongtak,a nap tűzött…és tökéletesen magunk voltunk…nem bántam volna,ha valaki megerősít,hogy jó helyen járunk.De ez a falu TELJESEN kihalt volt.Ma sem értem.Hosszú percek után jött arra egy terepjáró,fiatalokkal alaposan megrakva…az az ablakonlábatkilógató csapat volt.De én már mindenkinek örültem,aki mozgott,így megkérdeztük,mit gondolnak Fteriről,netán ők is oda mennének…hát,mind a hatan állították,hogy Fteri innen nem,csak a tenger felől közelíthető meg.Szabálytudatos férjemTamásban él némi előítélet:szerinte az ilyen felelőtlen fiatalok biztosan nem helyes információk birtokában vannak,meg különben is,szép ez a Fteri?Bizony szép-mondom,-Akkor megyünk-válaszolta,és áthajtottunk a kísérteties Zola falun.Az út többi részén is csak 2 kecskével találkoztunk,és el is tévedtünk.Zola után úgy 10 perccel egy hirtelen jobbos elágazásnál kell elfordulni.Arra már csak földút visz.De elég jó földút.A rendes aszfaltozott megy balra tovább,na arra mentünk jó pár percig.Az volt,ami megállásra késztetett minket,hogy a táj lett teljesen kihalt.Aki ismeri a görög hegyek tájait-ami alapból kihalt egyeseknek-na az lett a kihaltnál kihaltabb.És akkor visszafordultunk.És véletlenül kanyarodtunk a jó útra,hogy pakoljunk kicsit…míg én pakoltam,Tamás nézelődött,és meglátott néhány parkoló kocsit.Mind Fiesta volt.Ezen a szigeten a Ford Fiesta csak kölcsönkocsi.És ha ott kölcsönkocsik állnak,akkor ott valamiért vannak turisták .Ott a helyünk.És odamentünk.Szeretem az ilyen történéseket.Amikor Zeusz,vagy ki tudja ki-mi irányítja az utunkat.Laparkoltunk hát a többi kocsi környékén…egy olajfa és gyümölcsös kert elején…szétnéztünk:na itt nincs part.De ekkor ,kis mocorgás után egy kétméteres férfi kimászott az egyik Fiestából,és elmondta,mi van.Hogy ott,valahol,két bokor között el kell indulni a gyümölcsösön keresztül.Menni sokat,odáig,ahol az övéi mennek-mutatta…hááááááát.Volt vagy egy kilométer,ahol a távolban láttunk néhány gyaloglót.Na és onnan még mindig sok.-mondta.Aztán le kell mászni a sziklán…azzal nem nagyon lehet,mutatott Tamás papucsára…és ezzel visszamászott a Fiestába aludni.
Mi meg elmentünk a két bokor közé,amit mutatott ,és akkor megláttam a szokásos görög útbaigazítást:
És körbenéztem ott,Zeusz szabad ege alatt.Írtam más máskor is az ilyen térélményekről.Mikor bármerre nézel,ember sehol,állat sehol,csak a szél zúg,a görögszéna illata száll,és azt érzed,milyen jó élni!Meg,hogy minden csodálatos,mindent szeretek,keblemre,Világ!Ott néhány percig tuti én voltam a sziget legboldogabb embere!
Aztán csak döntést kellett hozni.Merthogy ekkor már bőven elmúlt fél hat.Mire leérünk(leérnénk),mire átmászunk(ha bírja a papucs),fürdünk kicsit…felérünk,hazamegyünk…mi legyen?
Az lett,hogy meghagytuk Fterit máskorra.Ha akarja Zuesz,hogy menjünk még egyszer Kefaloniára,hát,tegyen róla…Krétára is ő vitt minket harmadszorra,megbízom benne!Meg abban,hogy helyrebillen ez a bolond világ,és újra nyüzsögni fognak az emberek Lassiban…
